Várjuk az Urat
(gondolatok Advent második hetében)
„És amint Noé napjaiban történt, úgy lesz az Emberfia napjaiban is... Éppen úgy lesz‚ mint ahogy Lót napjaiban történt,.. Ugyanígy lesz azon a napon is, amelyen az Emberfia megjelenik.”( Luk 17:26,28,30)
Adventben élünk. Várakozásban. Várjuk az Úr Jézus Krisztus második visszajövetelét. Az első advent az első eljövetel már megtörtént az Úr Jézus születésekor. Eljött a Messiás, a Szabadító. Vele eljött Isten országa a Földre, Isten szabadító hatalma és uralma a bűnös emberszívek számára. A Messiás eljövetelét megelőzte az útkészítő, Keresztelő János megjelenése... Szívet melengető érzés, amikor várjuk a karácsonyi ünnepeket és megemlékezhetünk minden évben az Úr Jézus születéséről, első eljöveteléről. Megemlékezhetünk — és hálára gyúlhat a mi szívünk — Isten Ajándékáról az embervilág számára. Szerető szíve adta nekünk a Megváltót erre a bűnös földre. Az első karácsonyra való emlékezés ünnepe kicsit jobbá teszi az emberek szívét. Sajnos aztán sokaknál minden elmúlik, kihűlnek a szívek Isten és emberek iránt egyaránt. Kihűl a jóindulat, kihűl a szeretet... Pedig várnunk kell egy második eljövetelre, az Úr Jézus visszajövetelére. Ezzel minden embernek számolni kell, mert Ő megígérte, hogy visszajön és minden embernek az Ő ítélőszéke elé kell állni. Az Úr először az övéiért jön el. Visszajövetelének idejét azonban nem tudjuk, de a Bibliában olvashatunk a jelekről, melyek jelzik az Ő közeli eljövetelét.
Milyen jelek előzik meg Jézus Krisztus visszajövetelét?
Az Úr Jézus történelmi tényként említi Noé és Lót napjait. Ahogy akkor éltek emberek, úgy fognak élni az Ő visszajövetele előtt is. Noé és Lót hirdették Isten ítéletét a bűn miatt. Mégsem tértek meg az emberek a rossz cselekedetekből. Nem hitték, hogy ez tényleg bekövetkezik.
Noé napjaiban úgy megsokasodott a gonoszság a földön, hogy Isten megbánta, hogy embert teremtett. Ezért megparancsolta Noénak, építsen bárkát, mert elpusztítja az emberiséget vízözön által. Noé engedelmeskedett és felépítette a bárkát. Ezalatt az idő alatt volt alkalma és ideje, hogy Istenről és az ítéletről beszéljen az embereknek. Nem hittek neki, folytatták a megszokott életüket, aztán jött a katasztrófa hirtelen, és mindannyian elvesztek. Mindent elborított az árvíz.
Ugyanez az ítélet ismétlődött meg később, Lót napjaiban, Sodoma és Gomora városában. Az emberek bűnben éltek, elfogadott dolog volt a homoszexualitás, a természetellenes élet. Az emberek élték a maguk megszokott életét: ettek, ittak, adtak, vettek, ültettek és építettek. Nem vettek észre semmit és nem hittek Lót figyelmeztetésének, Isten üzenetének. Ezért váratlanul rájuk szakadt az ítélet: kénköves tüzes eső zúdult alá az Úrtól az égből és mind meghaltak. Még a növényzet is megsemmisült a városokkal együtt...
Az Úr Jézus ezekhez az állapotokhoz hasonlítja az Ő visszajövetelének idejét. Folyik az élet, terjed a bűn és nem hallgatnak az emberek Isten figyelmeztetéseire. Ezért váratlanul éri őket az Úr Jézus visszajövetele, az utolsó napok nyomorúságai és az utolsó ítélet. Jézus visszajön! Időben figyelmeztetett minket, hogy készen kell várnunk. "Nem késlekedik az Úr az ígérettel, amint egyesek gondolják, hanem türelmes hozzátok." (2 Pét 3,9)
Van olyan ember, aki nem törődik vele, mert nem ismeri Őt ezért nem is várja.
Van, aki ismeri Őt, de felelőtlen és nem veszi Őt komolyan.
Van, aki ismeri Őt és boldogan felkészülten várja Urát, Istenét!
Tudjuk, hogy az Úr Jézus eljövetele mindenkinek meglepetés lesz, mert váratlanul jön vissza, csak nehogy "aludva" találjon minket!
- Alszik a világ. A nagy altató "sikeresen" dolgozik. A hitetlenek csak nevetnek a keresztyéneken, úgy mint Noé napjaiban. Az embereknek így agyonhajszolva, leterhelve, eszük ágában sincs elgondolkodni az életük értelmén. Jézusra legfeljebb csak karácsonykor gondolnak, amikor egy kis lélegzetvételnyi szünethez jutnak a nagy rohanásban.
- Alszik a lelkiismeret. Ki beszél ma már lelkiismeretről? Freud és társai rég "gondoskodtak" arról, hogy mélyen aludjon az emberek lelkiismerete. Legalább olyan veszélyes ez, mint ha egy atomerőműben minden biztonsági berendezés ki lenne iktatva. Csak idő kérdése és bekövetkezik a katasztrófa. Ha az embernek nincs lelkiismerete, bűntudata, akkor már nincs semmi kontroll. Akinek nincs Istene, az csak a maga szabta törvényeknek engedelmeskedik.
- Alszik az egyház. Az a legfájóbb, hogy ha az egyház alszik, akiket őrállóul állított az Úr, akiknek ébren kellene vigyáznia másokat is figyelmeztetve, hirdetve az életmentő evangéliumot! Valóban félelmetes az, ha az egyház alvó tagjairól ezt olvassuk: „Az őrök mind vakok, nem vesznek észre semmit, mindnyájan néma ebek, nem tudnak ugatni. Álmodozva hevernek, szeretnek szunnyadozni…. Mind a maga útján jár, mindegyik a maga nyeresége után kivétel nélkül” (Ézs 56,10)
- Alszik a hívő. Hívő ember-e egyáltalán az, aki elveszítette az első szeretetet, akit már nem fűt a Lélek tüze, aki belefáradt a jócselekedetekbe, aki lemondott a másokért való imádságról? Aki többre tartja saját ambícióit az evangélium hirdetésénél, aki a világ szeretetének a sodrásába került és nincs már füle a hallásra! "Ébredj fel aki alszol, támadj fel a halálból és felragyog neked a Krisztus" (Ef 5,14)
Fel vagy-e készülve, Jézus Krisztus fogadására? Mivel várod Őt?
Nekünk, hívő embereknek készülni kell erre a napra és nem érhet minket váratlanul a mi Urunk visszajövetele. Látjuk a jeleket, a megsokasodó bűnt. Tanításokat kapunk Isten Igéjéből és láthatjuk, hogy egyre közelebb van az a nap. Akármilyen nehéz is az élet, készüljünk, mert Ő jön! Megígérte! „Az ég és föld jelei mind azt hirdetik, hogy Jézus újra visszajön!” Várjuk Őt készen és örömmel, mert Ő jön!
Nemsokára elhangzik ajkáról: „Jöjjetek, Atyámnak áldottai és örököljétek azt az országot, amely néktek készíttetett a világ megalapítása óta!”
Boldog az, aki várja Őt és így kiált: Jövel Uram Jézus!
Mihály Sándor