2020. január 24. péntek ÖKUMENIKUS IMAHÉT 6. NAP
2020. január 24. péntek
ÖKUMENIKUS IMAHÉT 6. NAP
„… nem mindennapi emberséget tanúsítottak irántunk…”
(ApCsel 28,2)
Vendégszeretet: a nem mindennapi emberség bemutatása
„Miután megmenekültünk, akkor tudtuk meg, hogy Máltának hívják ezt a szigetet. A barbárok nem mindennapi emberséget tanúsítottak irántunk, mert tüzet raktak, és a ránk zúduló eső és a hideg miatt mindnyájunkat befogadtak. Amikor Pál összegyűjtött egy csomó rőzsét, és a tűzre tette, a meleg miatt egy vipera bújt ki belőle, és a kezébe mart… Azon a környéken volt a sziget elöljárójának, Publiusznak a birtoka, aki befogadott minket, és három napon át nagyon barátságosan megvendégelt.”
(ApCsel 28,1–2; ApCsel 28,7)
A tengeri vihar megpróbáltatásai és megrázkódtatásai után a sziget lakói felajánlották segítségüket a partra vetetteknek, akik így megtapasztalták a nem mindennapi emberséget. Az ilyen emberség közös emberségünkre mutat. Az evangélium azt tanítja, hogy amikor a bajban lévő emberekről gondoskodunk, Krisztus iránt tanúsítunk szeretetet (vö. Mt 25,40). Továbbá amikor szeretetteljes emberséggel fordulunk a gyengékhez és kisemmizettekhez, Isten szívéhez hangoljuk szívünket, hiszen nála különleges helyük van a szegényeknek Az idegenek fogadása, legyenek más kultúrájúak vagy más hitűek, bevándorlók vagy menekültek egyrészt azt jelenti, hogy magát Krisztust szeretjük, másrészt pedig azt, hogy úgy szeretünk, mint Isten. Keresztényként arra hívattunk, hogy álljunk elő a hitben, és azokat is érjük el Isten mindenre kiterjedő szeretetével, akiket nehezen tudunk szeretni.
A nap éneke:
ISTENEM FOGD KEZEM