2020. február 16. vasárnap
2020. február 16. vasárnap
Pál írja: „Hû az Isten, aki elhívott titeket az õ Fiával, Jézus Krisztussal, a mi Urunkkal való közösségre.”
(1Kor 1,9)
Sokan szenvednek a hûtlenségtõl. Hûtlen a barát a barátjához, az anya a gyermekéhez, a gyermek a szüleihez, a férj a feleséghez és fordítva. Az ember éppen akkor marad magára, amikor nagyon kellene valaki, aki mellette áll. Vajon ma jelent-e még valamit a hûség, vagy csak egy letûnt kor maradványa, elavult, ósdi dolog? Hol van olyan hûség, amely akkor is kitart mellettem, ha bajban vagyok, ha rosszkedvû vagyok, ha nehezen szerethetõ vagyok, amikor nem is érdemlem meg? Az Isten hûsége ilyen, õ akkor is velünk járja utunkat, amikor mindenki más cserbenhagyna.
A nap éneke:
HŰSÉGED VÉGTELEN