2020. augusztus 13. csütörtök
2020. augusztus 13. csütörtök
„Napnyugtakor mindenki Jézushoz vitte a különféle bajokban szenvedõ betegét; õ pedig mindegyikükre rátette a kezét, és meggyógyította õket.”
(Lk 4,40)
Világunk felett lenyugodni készül a nap. Az elragadtatás ideje küszöbön áll. Családunk, gyülekezetünk, nemzetünk betegei testi-lelki gyógyulásra várnak. Tusakodunk értük imádságainkban? Bizonyságot teszünk elõttük a mi Urunk evangéliumáról? Beleborzongott-e már szívünk az irántuk viselt felelõsség nagyságának tudatába? Jaj, csak idõben odaérjünk még velük az áldott orvoshoz!
A nap éneke:
Ó MI HŰ BARÁTUNK JÉZUS
JÉZUS ÖLÉBE BIZTON HAJTOM FEJEM
„Ó, mily hű barátunk Jézus, minden bajban megsegít,
Mily jó elé imádságban vinni éltünk ügyeit.
Gyakran nyugtalan a lelkünk, tévesek az útjaink,
Mert nem vittük hő imában Isten elé dolgaink.”
„Jézus ölébe bizton hajtom fejem le én,
Ott van a teljes üdvöm, hű szíve rejtekén.
Áldó, szelíd szavával biztatva hirdeti:
Jer, hajtsd fejed szívemre, harcod pihenve ki!
Jézus ölébe bizton hajtom fejem le én,
Ott van a teljes üdvöm, hű szíve rejtekén.”