2019. szeptember 23. hétfő

2019.09.22 21:52

2019. szeptember 23. hétfő

 

„Te vagy, Uram, reménységem, te vagy, Uram, bizodalmam ifjúkorom óta.”

(Zsolt 71,5)

 

Arisztotelész ezt mondta a reményrõl: illúzió, álom, ábránd. A zsoltáros reménysége azonban nem az. Mi nem „fia ideákban” vagy „valahogy leszek”-ben reménykedünk, hanem a velünk járó, bennünk élõ, sõt általunk másokat is reménységre biztató örök Istenben. Hitünk alapja, reménységünk forrása az az Úr, aki úgy szeretett bennünket, hogy Jézus Krisztust áldozta oda értünk, hogy akik benne reménykednek, örök életük legyen.

 

A nap éneke:

Ó MÍLY ÖRÖM AZ NÉKEM