2019. március 22. péntek
2019. március 22. péntek
„Hittem, ha így szólok is: Igen nyomorult vagyok!”
(Zsoltárok 116,10)
Testi-lelki nyomorúságok a hívõ ember életében ugyanúgy jelen vannak, mint bárki más földi halandóéban. Szenvedni, sírni, gyászolni, fájdalmaktól összeroskadni a keresztény ember is szokott. A nyomorúság különbözõ fázisain ki-ki átmegy egy emberöltõ során – azonban értelmet benne, ami elfogadhatóvá, elviselhetõvé teszi, csak a hívõ ember talál. A világ számára ez bolondság. Ellenkezik a józan ész logikájával. Nekünk, akik hisszük, hogy Istenben van elrejtve életünk, és hogy Krisztusban van a megváltásunk, a földi nyomorúság nem „írja felül” a lényeget, azt, hogy Isten szeret, és nem hagy minket el.
A nap éneke:
Ó MINT ÖRÜL A LELKEM