2019. január 3. csütörtök

2019.01.03 01:16

2019. január 3. csütörtök

 

Az Úr így szólt Mózeshez: „Orcámat nem láthatod (…), mert nem láthat engem ember úgy, hogy életben maradjon.” (2.Mózes 33,20)

 

Hogyan? Még Mózes sem? Isten kiválasztott embere? Pedig örök emberi vágy – mint látjuk, Mózes sem volt kivétel ez alól –, hogy ha csak egy másodpercre is, de megpillanthassuk Istent. Hiszem, hogy ez a vágy egyszer valóra fog válni! Minden titokra és minden kérdésre választ kapunk egyszer. Onnan tudom, hogy már most van közvetlen út a hatalmas, fenséges, félelmetes erejû és végtelen bölcsességû Istenhez, és ezen az úton már most is járhatok. Tõle, Krisztustól tudom azt is, hogy „boldogok, akik nem látnak, és hisznek…”

 

A nap éneke:

SZEMEM A BÉRCEKRE VETEM