2019. január 15. kedd
2019. január 15. kedd
„Lásd meg nyomorúságomat és gyötrõdésemet, és bocsásd meg minden vétkemet!”
(Zsoltárok 25,18)
Mindenki, aki volt már beteg, magányos, akit igazságtalanul megbántottak, becsaptak, aki vesztesként került ki valamilyen küzdelembõl, magáénak érezheti Dávid szavait. Magáénak érezheti továbbá az is, aki bûnös, és bántja a lelkiismerete, aki vágyódik Isten után, de fél, hogy bûne falként emelkedik Isten és önmaga közé, aki szeretne újat kezdeni, de nem tudja, hogyan, vagy nincs meg benne az erõ. Ezt a zsoltárt tehát mindannyian elmondhatjuk... Isten a bûnbánattal hozzá fordulót mélységes szeretettel fogadja, mint Atya a gyermekét. Nem a nyomorúságunkban, gyötrõdésünkben telik öröme, hanem abban, hogy megvigasztal, felemel a földrõl, ahová a bajok lenyomtak.
A nap éneke:
CSAK TE VAGY ÉN ISTENEM