2019. december 14. szombat
2019. december 14. szombat
„Én pedig Istenhez kiáltok, és az Úr megsegít engem.”
(Zsolt 55,17)
A zsoltáríró azért szenved, mert legjobb barátja hûtlenül cserbenhagyta. Bizony az élet egyik legfájdalmasabb élménye, amikor az hagy cserben minket, és az él vissza érzelmeinkkel, akit bizalmunkba fogadtunk. A zsoltáros egészen odáig jut elkeseredésében, hogy átkot, sõt halált kíván volt barátjára. De utána belátja, hogy nem az átokmondás vagy az emberektõl való menekülés a kiút ebbõl a csalódottságból, hanem az Istenhez fordulás. Nem világgá kell kiáltanunk panaszunkat, sérelmeinket, hanem el kell csendesednünk Istenünk elõtt. Lehetséges, hogy õ ezáltal valamilyen nagyobb bajtól ment meg minket. Ha az emberek elhagynak is, az Úr mindig biztos oltalmat jelent számunkra. Ezt éli át a zsoltáríró, és ez ad megnyugvást neki is.
BÉKÉS ADVENTI VÁRAKOZÁST!
A nap éneke:
TIED AZ ÉLETEM