2018. szeptember 23. vasárnap
2018. szeptember 23. vasárnap
„Szabadításodra várok, Uram!”
(1.Mózes 49,18)
Halála elõtt Jákób megáldja tizenkét fiát, és Isten szabadításáért könyörög. Jákób óta hányan sóhajtoztak Isten szabadító kegyelméért? Mert Isten a szabadítás Istene, és aki hittel fordul hozzá, annak kegyelembõl, szeretetébõl fakadóan nyújtja azt. Hiszen éppen azért küldte el Fiát, hogy általa adja meg az embernek a bûntõl, haláltól, kárhozattól való szabadulás lehetõségét.
A nap éneke:
TE ERŐT ADSZ
Ha szívem fáj és kétely lakik bennem,
A csüggedés oly közel jön hozzám.
Én várok rád s Te mellém ülsz a csendben,
Megvigasztalsz a jelenléteddel.
Ref.:
Te erőt adsz,ha megfárad a lelkem
Erőd adod,velem vagy,nem hagysz el.
Felemelsz s tovább viszel az úton,
Te erőt adsz,mely nem fogy el sosem.
A szívem már csak Nálad lelhet békét,
Nem élhetek Tenélküled tovább.
Nézlek és lelkem megtelik csodával,
Az életem fényed ragyogja át.
Ref.:
Te erőt adsz,ha megfárad a lelkem,
Erőd adod,velem vagy, nem hagysz el.
Felemelsz s tovább viszel az úton,
Te erőt adsz,mely nem fogy el sosem.
Oly erőt adsz, mely nem fogy el sohasem.
Nem fogy el sosem.