2018. július 16. hétfõ
2018. július 16. hétfõ
„Isten után szomjazik lelkem, az élõ Isten után: Mikor mehetek el, hogy megjelenjek Isten elõtt?”
(Zsoltárok 42,3)
Nincs nagyobb kín, mint szomjazni a kánikulában, keresni a hûsítõ vizet. A szomjúság meggyötri a testet. De van a léleknek is szomjúsága! A zsoltárossal vallhatjuk: „Isten után szomjazik lelkem…” Ezt a szomjúságot pedig csak az élõ Isten tudja kielégíteni. A zsoltáros keresi a helyet, ahol az élõ Istent megtalálhatja. Mi már megtaláltuk: Jézus a mi élõ, feltámadott Urunk, aki ismeri lelkünk szükségét, félelmeinket, bûnben való tévelygésünket. Hozzá bátran menekülhetünk: a közösségébe hív, és egyházában minden ígéretét teljesíti.
A nap éneke:
MINT SZARVAS A HŰS FORRÁSRA