2018. december 22. szombat
2018. december 22. szombat
„Mikor azt gondoltam, hogy roskad a lábam, szereteted, Uram, támogatott engem.”
(Zsoltárok 94,18)
Hányszor jártam már úgy, hogy azt éreztem, nem bírom tovább a megpróbáltatásokat, a gúnyt, a megaláztatást, az eredménytelenséget, vagy egyenesen megbénított az önvád. Ilyenkor mindig küldtél hozzám valakit, aki – talán akaratán kívül – mellém állt, mert mintha a te szemeddel nézett volna rám, a te ajkaddal szólt volna hozzám. Szereteted, Uram, velem volt akkor is, amikor gödörbe kerültem. Felsegítettél, újra talpra állítottál.
BÉKÉS ADVENTI VÁRAKOZÁST!
A nap éneke:
AZ ÚR ÉRKEZÉSE