2016. szeptember 17. szombat

2016.09.16 21:24

2016. szeptember 17. szom­bat

 

„Han­gos szó­val ma­gasz­ta­lom az Urat, és di­csé­rem õt a so­ka­ság elõtt.”

(Zsoltárok 109,30)

 

Dá­vid azt ének­li a zsol­tár­ban, hogy azért ma­gasz­tal­ja az Urat, mert a sze­gény párt­já­ra áll. Én va­jon min­dig a ma­gam párt­ján ér­zem az Is­tent? Ami­kor ezen me­ren­gek, in­kább sa­ját ma­gam­nak kell fel­ten­nem a kér­dést: va­jon min­dig a ma­ga párt­ján tud en­gem az Úr? Mennyi­re nincs mer­szem õt di­csér­ni, ami­kor len­ne rá al­kal­mam! – Add, Uram, Szent­lel­ke­det, hogy le­gyen erõm ki­mon­dott, han­gos, hall­ha­tó szó­val di­csér­ni té­ged! Ámen.

 

A nap éneke:

MENNYEI ÚRNAK GYERMEKE VAGY

 

MENNYEI ÚRNAK GYERMEKE VAGY

 

Vissza