„Amikor Jézus meglátta, hogy ott áll anyja és az a tanítvány, akit szeretett, így szólt anyjához: Asszony, íme, a te fiad! Azután így szólt a tanítványhoz: Íme, a te anyád! És ettől az órától fogva otthonába fogadta őt az a tanítvány.”
(Jn 19,26–27)
Jézus gyötrődik a kereszten. A teste lassan teljesen elerőtlenedik, a kínok kínját szenvedi el az emberiség bűne miatt. A mi bűneink szegezik oda a keresztre. Ő közben gondoskodik édesanyjáról. Rábízza őt Jánosra, a szeretett tanítványra. A legnehezebb helyzetben is figyel másokra. Mi sokszor csak a magunk bajával törődünk, magunkat sajnáltatjuk. Lássuk meg, hogy mások miben szenvednek, és próbáljunk enyhíteni a bajukon!