„Íme, most van a kegyelem ideje! Íme, most van az üdvösség napja!”
(2Kor 6,2b–c)
A halogatás művészetében mindannyian gyakorlottak vagyunk. Amit ma megtehetnénk, szívesen hagyjuk inkább holnapra. De tudom-e, hogy mit hoz a következő nap? Ha biztosan tudnám, hogy véget ér holnap az utam, mi lenne az, amit még ma megtennék? Elmondanám a szeretteimnek, hogy mennyire fontosak nekem, és mennyi mindenért tartozom köszönettel nekik? Kérném Istent, hogy bocsássa meg a hűtlenségem és a vétkeim? Most még megtehetem. Még rendezhetem a kapcsolatomat Istennel és emberekkel is. Most, mert holnap talán késő lesz, de ma is, most is kapok egy újabb esélyt.