„Mert arra hívott el minket az Isten, hogy békességben éljünk.”
(1Kor 7,15b)
Bármilyen élethelyzetben vagyunk is, szolgálhatjuk az Urat, aki legtöbbször sajátos körülményeinken keresztül hív bizonyságtételre. Lehet, hogy nekünk ez nincsen igazán kedvünkre, ezért az idő nagy részében arról álmodozunk, milyen lenne az életünk úgy, ahogy elképzeltük. Az Úr Jézus azonban jól ismeri körülményeinket, képes megoldani problémáinkat; de az is lehet, hogy szándékosan éppen ebben a mostani élethelyzetben szólít meg, itt és most akarja üdvözítő célját velünk elérni. Ennek felismerése békességgel tölt el.