„Az én tulajdonommá lesznek… Könyörületes leszek hozzájuk, amilyen könyörületes az ember a fiához, aki tiszteli őt.”
(Mal 3,17)
„Tulajdonom vagy!” – mit lehet kezdeni autonóm személyiségként ezzel a kifejezéssel? Bántja a fülünket, és a Biblia még mindig használja. Micsoda maradiság ez a 21. században? Vagy inkább ez az igazság? Milyen érdekes az ember! Porszemnél is kisebb a világmindenség végtelen forgatagában, mégis azt gondolja, ő a világ közepe. Pedig nem. Isten tulajdona vagyunk! Ő hívott életre minket, és ő is hív vissza ebből a földi világból! De mint tulajdonához ragaszkodik hozzánk, hiszen ezért élünk!