„[Az Úr] elküldött, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek, bekötözzem a megtört szíveket, szabadulást hirdessek a foglyoknak…”
(Ézs 61,1)
Jézus ezeket a szavakat saját magára vonatkoztatta (Lk 4,18–19). Ő az, akinek a személye és a szolgálata a garancia arra, hogy Isten végül helyreállítja ezt a nyilvánvalóan kificamodott és eltörött világot, benne a mi testi-lelki gyöngeségekkel megterhelt életünket. Az ember veleszületetten önző, énközpontú. Jézus önzetlen és önfeláldozó szeretete állít helyre bennünket, és tesz minket az ő nagyköveteivé, képviselőivé. Igazi örömhírünk van a szegényeknek. Mi vagyunk Isten szája és keze. Frissítsük csak föl az örömöt! Emlékeztessük magunkat, ki az Urunk, kik vagyunk, és mi a küldetésünk!