„Összegyűjtöm nyájam maradékát minden országból […], és visszahozom őket legelőjükre, ahol szaporodni és sokasodni fognak.”
(Jer 23,3)
A választott nép az ígéret földjét (Kánaánt) nem ideiglenes otthonként kapta. Bár bejutniuk meglehetősen hosszadalmas volt – hűtlenségük miatt. Megmaradni az országban és megtartani annak „szentségét” sem volt zökkenőmentes az évezredek során – ez is az ő vétkük következménye. Isten megengedte a fogságot, de csak ideig-óráig, és már A kezdetektől elkészült nála a szabadulás útja. Az emberiség és benne Isten mai népe is sok hasonló büntetést kell, hogy elszenvedjen. Az ok és a cél ugyanaz. Az istentelen életből kell megtérni, hogy ismét békében élhessünk.