„Majd az Úr szavát hallottam, amint ezt kérdezi: Kit küldjek el, ki lesz a követünk? Én ezt mondtam: Itt vagyok, engem küldj!”
(Ézs 6,8)
Vannak szavak, üzenetek, hírek, amelyeket nem szívesen viszünk másoknak. Nem akarunk a fájdalom, a teher, a szomorúság hírvivői lenni. Ha Isten üzenete hangzik el, bár az életről, a megújulásról, a teljességről van benne szó, annak szintén különös fogadtatása van a világban. Sokszor jó hírt kell közvetítenünk egy értetlen közegben. Ennek ellentmondásossága mégsem riaszthat bennünket, mert valamikor hozzánk is elérkezett az evangélium: egy győztestől, aki legyőzte félelmeit, kétségeit, és előállt e világban a nem e világból valóval.