Mária ezt mondta: „Hatalmas dolgokat cselekedett karjával, szétszórta a szívük szándékában felfuvalkodottakat. Hatalmasokat döntött le trónjukról, és megalázottakat emelt fel…”
(Lk 1,51–52)
Egy boldog asszony öröménekéből valók a fenti sorok. Azért boldog, mert Isten megengedte, hogy a szíve alatt (és a szívében) hordozhatja a Legdrágábbat. A régi mondás szerint a világ urai mennek, a mi Urunk mindig jön. A világ volt nagy hatalmú urainak dicsősége megfakult, sokuk emléke idéz gaztetteket. A mi Urunk él, és a szívünkben akar lakni. Ahogyan Máriában a Szentlélek Jézust fogant, úgy bennünk is kiformálhatja Krisztust. Ez a legjobb jövőkép! Miénk lehet az, aki tegnap, ma és mindörökké ugyanaz.