„Az a próféta, aki álmot látott, mondja meg, hogy csak álom volt. De aki igét kapott, hirdesse igémet igazán! Mi köze a szalmának a tiszta búzához? – így szól az Úr.”
(Jer 23,28)
Az igehirdetésben benne vagyok én magam is. Minden kétségemmel és hitemmel, minden profizmusommal és bátortalanságommal, kérdéseimmel és feleleteimmel. Az igehirdetés az igehallgató és az igehirdető találkozásának közös csodája, amikor mind[1]ketten átélik a megértettséget. A próféták is álmodhatnak, néha nagyokat is! S ez nagyon bátorító számomra, mert az álom az ószövetségi tapasztalatban Isten elfelejtett nyelve, amely téged is megszólít, és érthetővé válik számodra is.