„Így lesznek az utolsókból elsők és az elsőkből utolsók.”
(Mt 20,16)
Ez az ige a szőlőmunkások történetének utolsó sora. A példázat arról szól, hogy a gazda mindenkit más időpontban rendelt a szőlőjébe. Volt, aki sokat dolgozott benne, volt, aki keveset. A gazda olyan mértékkel mért a munka végén, amely mérés itt, a földön teljesen elfogadhatatlan. Micsoda dolog, hogy aki csak délután állt be a munkába, és kevesebbet dolgozott, az ugyanolyan bért kapjon, mint aki az egész nap terhét hordozta? Az utolsó munkásból első lett, mert ilyen az Isten országa. A lényeg nem az, hogy mióta vagy a szőlőben, és mennyit fáradtál benne, hanem az, hogy oda téged is meghívott a gazda, és a szőlőmunkások közé tartozol.