2021. november 16. kedd

2021.11.16 08:45

2021. november 16. kedd

 

„Csak nevemért tűrtem ilyen sokáig, dicsőségemért fékeztem magam, és nem pusztítottalak el.”

(Ézs 48,9)

 

Nem szívesen hallgatjuk az ilyesféle kijelentéseket. Inkább valamilyen torz istenképet állítunk szívünk oltárára, amelynek nem része a harag, az elmarasztalás, az ítélet. De mit tegyük, ha ez a valóság? Ítéletet és kárhozatot érdemlünk, bármennyire „korszerűtlenül” hangzik is mindez! Isten igéje mégis örömhírt hirdet nekünk: Urunk szabad elhatározásából megkönyörül a veszni való bűnösön. Önmagáért: emberré lett, magára vette a bűnünket, életét adta értünk. Csak ezért. Ez az üdvösség titka: ennél többre nincs szükségünk.

 

A nap éneke:

VONJ ÖRÖM ÉS BÚBÁNATON ÁT

1. Vonj öröm és búbánaton át,

Jézusom, mind közelebb tehozzád,

Hű kegyelemből sátradba végy,

/: Oh, világ üdvözítője, Te védj :/

 

2. Mind közelebb, semmit se hozok,

Nem tudok adni, ah, áldozatot,

Bűn teli szívem mind, ami van,

/: Tiszta fehérre azt mosd meg Uram :/

 

3. Mind közelebb, míg összetörött,

Mind, ami gát a te lelked előtt.

Föld gyönyörit már nem követem.

/: Kész örömest a halálba vetem :/

 

4. Mind közelebb tisztán, szabadon.

Míg az „Én” harca feledve vagyon,

Életem életed tükre csupán:

/: Mindenem Jézusom lesz ezután :/