„Annak örüljetek, hogy a nevetek fel van írva a mennyben.”
(Lk 10,20)
Csalódásunk, félelmünk, elbizakodottságunk oka egyaránt az, hogy lelkiállapotunkat, sikerélményünket attól tesszük függővé, ami a látható világban történik. Jézus szava feljebb emeli a tekintetünket. Igazi örömünk forrása ugyanis nem a mindennapi sikerekben van, hanem elvehetetlen helyen, Isten kegyelmében. Ahogyan Illyés Gyula írja: „Mi gondom! – áll az én hazám már, / védőbben minden magasságnál.” (Haza, a magasban) Fel van írva a nevem a mennyben, ez azt jelenti: Istené vagyok. Érjen bármilyen kudarc vagy csapás, ez azok ellenére is elég ok az örömre.