„Uram, légy kegyelmes hozzám! Gyógyíts meg engem, mert vétkeztem ellened!”
(Zsolt 41,5)
Ma szinte az egész világ gyógyulásért kiált. Kiált, kér és könyörög, hiszen történt valami, ami gyökeresen megváltoztatott sok mindent. Nem kellett hozzá háború, és nincsenek a történtekben fegyverek sem. Ez idáig. Valami olyasmi történt, amire senki nem számított. Megfogalmazni sem egyszerű, de valahogy minden megváltozott körülöttünk. Maszknak nevezett álarcot hordunk, három vagy több lépés távolságot tartunk, az ölelések távoli integetéssé zsugorodnak, és egyre nagyobb szakadékok és árkok születnek emberek között. Jó ebben a helyzetben azt tudni, hogy van egy Istenünk, akihez szólhatunk és könyöröghetünk akár ezekkel az ősrégi szavakkal is: „Uram, légy kegyelmes hozzám! Gyógyíts meg engem, mert vétkeztem ellened!” Adjon az Úr gyógyulást a hozzá kiáltóknak!